XIX. fejezet: 2009.06.25.

2009 június 25. | Szerző: Töpimama |

Hát ez a nap is eljött végre, még most sem térek magamhoz: leállamvizsgáztunk!!! Az elmúlt közel 3 hétben gyakorlatilag nem ettem, nem aludtam, nem nevezném magam egy hangyányit sem hasznos tagjának a társadalomnak (családnak sem)… Ma reggel mégis kevésnek tűnt ez a végtelen hosszú tanulás-kávézás-teázás-tanulás-kávézás-tanulás-kávézás stb. körforgás, és minden veszni látszott… Aztán belehúztam abba az egyetlen tételbe, amit egyszer sem olvastam el, lévén sz@rnak minősítettük (“örökölt” tételek szépsége)… De megcsináltam… 5-ösre ráadásul… És hangzatosan szólva azt mondhatom, hogy ezennel kiléptünk (neeeem, nem mi 6-an, hanem a csoporttársak és én) a felnőttek világába, a nagy betűs ÉLET-be, és ez valami elképzelhetetlen szabadságot nyújt most, de egyúttal félelmetes is… hogyan tovább? Meg kell tanulni döntésképes felnőttként létezni… Ez az élet egy qrva nagy meló lesz, már látom… de állok a kihívások elé, bármivel kell is szembenéznem…